A szülők teljesen el voltak ragadtatva, amikor a kutyájuk és három hónapos kisfiuk ugyanabban a kiságyban aludtak el. Minden megváltozott, miután hirtelen kinyitották a gyerekszoba ajtaját, és megláttak valamit…
A szülők nap mint nap meghatódva figyelték, ahogy kutyájuk és három hónapos kisfiuk egyre elválaszthatatlanabbá válnak.
Amióta hazahozták a babát a kórházból, úgy tűnt, a kutya megértette: megjelent valaki, akit mindenek felett védenie kell. Óvatosan közelített a kiságyhoz, fejét a peremre tette, és csendben nézte, ahogy a baba alszik.
Ahogy teltek a napok, egy igazi kötelék szövődött közöttük. A kisfiú nevetett, amikor a kutya csóválta a farkát vagy megnyalta a kezét, a kutya pedig, mintha érezte volna a felelősségét, egy pillanatra sem hagyta el.
Idővel a szülők észrevették, hogy a baba csak a kutya közelében nyugszik meg. Szinte egész nap együtt töltötték az időt: játszottak, mászkáltak a szőnyegen, majd éjszaka, ugyanabban a kiságyban aludtak, összebújva. Olyan megható látvány volt ez, hogy a szülők nem tudták megállni, hogy mosolyogjanak, és minden pillanatot megörökítsenek. Számukra ez a tiszta barátság volt, tele gyengédséggel és bizalommal. Hittek benne, hogy kutyájuk a baba sajátos „gondozója”, valódi védelmezője lett.
Ám egy éjszaka minden megváltozott. Mint általában, a szülők hallották a csendes légzést a gyerekszobából, és bementek, hogy megbizonyosodjanak róla: a gyermekük békésen alszik. Amikor kinyitották az ajtót, megbénította őket a rettegés.
Az anyai szív megállt: a baba mozdulatlanul feküdt, ajkai lilásak voltak, alig lélegzett, és a bőrén vörös foltok jelentek meg.
A kutya, zavartan és kétségbeesetten, az arcát a baba felé nyomta, próbálva felébreszteni őt.
A pánikba esett apa azonnal hívta a mentőket, miközben az anya a mellére szorította a babát, könyörögve, hogy lélegezzen. A mentősök pár perc múlva megérkeztek.
A vizsgálat során az orvosok szörnyű diagnózist állapítottak meg: súlyos allergiás reakció a kutyaszőrre. Még néhány perc késlekedés, és túl késő lett volna.
A szülők szívszorító fájdalmat éreztek. Nem hitték el, hogy ez a nemes lény, akit a család legjobb barátjának tekintettek, akaratlanul veszélyforrássá vált. A kutya az ajtó előtt állt és nyüszített, mintha érezte volna, hogy hamarosan el kell válnia a kis emberétől.
A döntés fájdalmas, de elkerülhetetlen volt: a kutyát a férj szüleihez kellett vinni, ahol nagy kert várta.
Ekkor értették meg azt az igazságot, amit soha nem fognak elfelejteni: még a legszebb, legtisztább szeretet a gyermek és az állat között is rejtett veszélyt hordozhat.
Ezért kedves szülők, ha van otthon gyerek, legyenek rendkívül óvatosak. Még a legkedvesebb, legártatlanabb kutya is súlyos reakciót válthat ki. A gyermek egészsége és élete mindig fontosabb minden érzelemnél és kötődésnél.